Digitális Református Énekeskönyv

7. Ó, én Uram és én Istenem

zsolt-007.jpg

Az ének szövege

  1. Ó, én Uram és én Istenem, / Tebenned vagyon reménységem,
    Én oltalmamra légy jelen, / Tarts meg ellenségem ellen,
    Hogy engemet el ne ragadjon, / Mint oroszlán, szét ne szaggasson,
    Amidőn nincs segítségem, / Aki megmentene engem.
  2. Hogyha én ezt tettem, Úr Isten, / Avagy hamisság van kezemben;
    Hogyha gonoszt tettem ennek, / Ki örült békességemnek;
    Hogyha valaki abban megért, / Hogy gonoszt fizettem a jóért;
    Sőt, ha jól nem tettem azzal, / Ki nekem volt bosszúsággal:
  3. Akkor kergessen ellenségem, / És igen megragadjon engem,
    Életemet földhöz verje, / Dicsőségem porrá tegye!
    Kelj föl azért nagy haragodban, / Ellenségem ellen támadván;
    Add meg az előbbi tisztem, / Kit rendeltél, Uram, nekem!
  4. Nagy sereggel aztán a népek / Hozzád gyűlnek, és körülvésznek,
    Azért, Úr Isten, támadj fel, / Magas helyre köztük állj fel!
    És ottan ítéljed a népet, / Ki jól rendelhetsz mindeneket,
    És engem hűségem szerint, / Ítélj igazságod szerint!
  5. Verd meg az istenteleneket, / És védelmezd meg híveidet,
    Mert mindeneknek titkait, / Látod, Uram, szívit-lelkit.
    Te vagy paizsom, igaz Isten, / És nem hagysz el veszedelmemben,
    Ki a híveket megtartod, / A gonosztól takargatod.
  6. Azért Istennek adok hálát, / Hirdetem ő szent igazságát,
    És felséges szent nevének / Dicséreteket éneklek.

szöveg: C. Marot | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551

Kiemelt versek: 1., 5–6.

Az ének letöltése

Első oldal

Letöltés

Második oldal

Letöltés