Az ének szövege
- Ó, én Uram és én Istenem, / Tebenned vagyon reménységem,
Én oltalmamra légy jelen, / Tarts meg ellenségem ellen,
Hogy engemet el ne ragadjon, / Mint oroszlán, szét ne szaggasson,
Amidőn nincs segítségem, / Aki megmentene engem. - Hogyha én ezt tettem, Úr Isten, / Avagy hamisság van kezemben;
Hogyha gonoszt tettem ennek, / Ki örült békességemnek;
Hogyha valaki abban megért, / Hogy gonoszt fizettem a jóért;
Sőt, ha jól nem tettem azzal, / Ki nekem volt bosszúsággal: - Akkor kergessen ellenségem, / És igen megragadjon engem,
Életemet földhöz verje, / Dicsőségem porrá tegye!
Kelj föl azért nagy haragodban, / Ellenségem ellen támadván;
Add meg az előbbi tisztem, / Kit rendeltél, Uram, nekem! - Nagy sereggel aztán a népek / Hozzád gyűlnek, és körülvésznek,
Azért, Úr Isten, támadj fel, / Magas helyre köztük állj fel!
És ottan ítéljed a népet, / Ki jól rendelhetsz mindeneket,
És engem hűségem szerint, / Ítélj igazságod szerint! - Verd meg az istenteleneket, / És védelmezd meg híveidet,
Mert mindeneknek titkait, / Látod, Uram, szívit-lelkit.
Te vagy paizsom, igaz Isten, / És nem hagysz el veszedelmemben,
Ki a híveket megtartod, / A gonosztól takargatod. - Azért Istennek adok hálát, / Hirdetem ő szent igazságát,
És felséges szent nevének / Dicséreteket éneklek.
szöveg: C. Marot | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551
Kiemelt versek: 1., 5–6.
Meghallgatható dallama és orgonafeldolgozásban