Az ének szövege
- Ismeretes az Úr Isten / A Júdában, és szent neve
Az Izráelnek földjében; / Messze terjed dicsősége,
A Sálemben szép ő sátora, / A Sionon lakóhajléka. - Ott meglátja minden ember, / Hogy isteni hatalmával
Megtörik íj, pajzs és fegyver, / Hadat megállít azonnal.
Nagyobb felségednek ereje, / Hogynem az ellenség fegyvere. - A bátor is levereték, / Reájuk mély álom esék;
Kiket vitézeknek véltek, / Lőn tudatlan az ő kezek;
Mihelyen feddésed hallatik, / Mind szekér, mind ló elaluszik. - Ki állhatna meg előtted, / Aki ily rettenetes vagy,
Midőn haragod felgerjed? / Mennybéli ítéleted nagy,
Melyet hallatsz az emberekkel, / A föld megrémül csendességgel. - Midőn felkel az Úr Isten, / Tartván kemény ítéletét,
Hogy a szegényeket itten, / E földön megtartsa népét:
Dicsőségedre válik néked, / Ha a nép haragszik ellened. - Még egyszer bizton elveszted / E maradék ellenséget.
Dicsérjétek Istenteket, / Megtartván ti eskütöket,
Kik mindenkor vagytok ővéle, / És el nem távoztok őtőle! - Adjatok szép ajándékot / E rettenetes Istennek,
Ki megtöri hatalmukat / A gonosz fejedelmeknek!
A nagy királyok itt, e földön / Előtte lesznek rettegésben
szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551
Kiemelt versek: 1–2., 7.
Meghallgatható dallama