Digitális Református Énekeskönyv

69. Úr Isten, tarts meg és segíts engem

zsolt-069.jpg

Az ének szövege

  1. Úr Isten, tarts meg és segíts engem, / Mert a vizek szinte lelkemig érnek, / Közepén vagyok a sáros mélységnek, / Amelyben csaknem elsüllyed fejem! / Az árvizek összeütnek rajtam, / A kiáltás miatt torkom elrekedt, / Én szemeimben megfogyatkoztam, / Midőn várom a te segedelmedet.
  2. Én hajam szálánál többen vannak, / Akik engemet ok nélkül gyűlölnek; / Én ellenségim szerfelett erősek, / És engem eltörleni akarnak. / Noha semmit nem vettem senkitől, / De mégis énnékem kell megfizetnem; / Nincs, Uram, elrejtve színed elől / Én bolondságom és minden én vétkem.
  3. Seregek Ura, hatalmas Isten, / Aki vezérled a te seregedet! / Kik benned vetik ő reménységüket, / Ne hagyd miattam esni szégyenben! / Izráel Ura, akik tebenned / Szívből bíznak, ne szégyenítsd meg őket, / Mert nagy szidalmat szenvedek érted, / A gyalázat elborítja színemet!
  4. Mert idegennek rokonim tartnak, / Atyámfiai sem ismernek engem; / Szent templomodban gerjedez én szívem, / Megemészt nagy szerelme házadnak. / És gyalázóid ő sok szidalma / Énrám esének, én pediglen sírtam, / És böjtöltem, de ők csak csúfoltak / Engemet, noha minden jót kívántam.
  5. Bánat miatt én zsákba öltöztem, / De ők énrólam meséket költöttek; / A kapun ülők és a részegesek / Csúf énekléssel nevetnek engem. / De én tehozzád nagy buzgó szívből, / Ó, kegyes Isten, könyörgök naponkint; / Hallgass meg, Uram, kegyességedből, / És kegyelmezz meg te hűséged szerint!
  6. Emelj ki engem e fertős sárból, / Hogy el ne süllyedjek, gyűlölőimtől, / Ments meg e nagy vizeknek örvényiből, / Tarts meg ellenségim haragjától, / Hogy a mély víz engem el ne nyeljen, / Se pedig felül reám ne boruljon; / Ne merüljek tengeri mélységben, / A kútnak szája engem be ne zárjon!
  7. Úr Isten, nagy a te kegyességed, / Hallgasd meg azért, amit tőled kérek: / Irgalmas szemeid reám nézzenek, / Hadd láthassam nagy kegyelmességed! / Ne rejtsd el, Uram, kegyes orcádat / Szegény szolgádtól, mert szorongattattam; / Ne késsél, halld meg kiáltásomat, / Add meg kérésem, vigasztalj meg, Uram!

szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551

Kiemelt versek: 1–2., 4., 6.

Meghallgatható dallama

Az ének letöltése

Első oldal

Letöltés

Második oldal

Letöltés