Az ének szövege
- A Sionnak hegyén, Úr Isten, / Tied a dicséret,
Fogadást tesznek néked itten, / Tisztelvén tégedet,
Mert kérésüket a híveknek / Meghallod kegyesen,
Azért tehozzád az emberek / Jönnek mindenünnen. - Rajtam a bűnök erőt vettek, / Terhelvén engemet,
De nagy volta te kegyelmednek / Eltörli vétkünket.
Boldog, akit te elválasztál, / Fogadván házadba,
Hogy előtted nagy buzgósággal / Járjon tornácodba. - Javaival a te házadnak / Megelégíttetünk,
Szép dolgain te templomodnak / Gyönyörködik szívünk.
A te csuda igazságodból / Megfelelsz minekünk,
Hallgass meg, Isten, velünk tégy jól, / Ó, mi segedelmünk! - Mindenek csak tebenned bíznak / E föld kerekségén,
Akik széjjel messze lakoznak / A tengernek szélén.
Te mondhatatlan hatalmaddal / A magas hegyeket
Körülfogod, mintegy abronccsal / Erősítvén őket. - Tengeri habok nagy zúgását / Te megcsendesíted,
A pogány nép zúgolódását / Ottan megszünteted.
Nagy félelmükben elbágyadnak / Mindenek e földön,
Nagy voltán a te csudáidnak, / Miknek számuk nincsen. - Te megvigasztalsz mindeneket / Reggel a napfénnyel,
És biztatsz minden embereket / Csillagokkal éjjel.
Áldásaiddal látogatod / Az elszáradt földet,
Hasznos esőkkel meglágyítod, / Gazdagítván őtet. - A te kutaidból a vizek / Soha el nem fogynak,
Hogy a szép földi vetemények / Szaporodhassanak.
A barázdákat megitatod / A szántóföldeken,
A vetést szép esővel áldod, / Hogy bőven teremjen. - Megkoronázod az esztendőt / Nagy sok javaiddal,
Lábaid nyoma nagy bőséget / Csepegtet áldással.
Lakóhelyei a pusztáknak / Folynak kövérséggel,
Hegyek és halmok vigadoznak / Nagy bő termésekkel. - A szép sík mezők ékeskednek / Sok gazdag nyájakkal;
Villognak a szép szántóföldek / Sűrű gabonákkal.
A hegyoldalak, mezőföldek / Szép búzanövéssel
Örvendeznek, és énekelnek / Nagy gyönyörűséggel
szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: G. Franc, Strasbourg, 1545
Meghallgatható dallama, orgonafeldolgozásban
Az Istentől nyert lelki-testi jókért való hálaadásról, az istentiszteleti közösség áldásairól, és Isten üdvözítő tetteinek a természet dolgaiban tükröződő képeiről szól ez a költői szépségekben gazdag, életörömmel és Isten iránti hálával teljes zsoltár. Régen aratás idején, olykor Pünkösd ünnepén is szokták énekelni. (Csomasz Tóth K.)