Az ének szövege
- Igaz Isten, ígéretedben / Változhatatlan valóság!
Amit a te szent beszédedben / Megmondasz, az mind igazság.
Könnyebb megavulni, / Végképpen elmúlni / A természetnek,
Mint semmibe menni / Az igaz, isteni, / Szent ígéretnek. - Megmondottad volt még kezdetben / A legelső emberpárnak,
Hogy ők a szomorú esetben / Mindörökké nem maradnak:
Küldesz vigasztalót, / Ő magvukból valót, / Ki eredeti,
Elvesztett jussukba / És boldogságukba / Visszahelyezi. - Lelki örömmel megújulva / Imádjuk szent Felségedet,
Hogy ismét mireánk fordulva / Szemléljük régi kedvedet.
Megnyitjuk szívünket, / Kitárjunk keblünket, / Hogy Jézusunkat
Ekképpen fogadjuk, / Híven általadjuk / Néki magunkat. - Tarts meg bennünket az országban, / Melyet ő köztünk állított,
Adj részt abban a boldogságban, / Melyet a földre ő hozott!
Hol az ő széke áll, / És ahol reánk vár / Mi üdvösségünk,
Hol az ő hívei / Száma közt mennyei / Országlást érjünk.
szöveg: Nagy I., Debrecen, 1806 | dallam: G. Franc, Strasbourg, 1545 (33. zsoltár)
Meghallgatható: dallama
Nagy István (1770-1831) hajdúböszörményi lelkész költeményei az 1806. évi énekeskönyv legjobb énekszövegei közé tartoznak. Nyelvezete miatt még így is szükségesnek mutatkozott néhány igazítás, valamint eddigi harmadik versének elhagyása.