Az ének szövege
- Krisztus feltámada igazságunkra,
Utat szerze mennyországra, örök boldogságra. - Mind e világ terhét vállára vette,
A hatalmas Atya Istent értünk megkövette. - De lám, ezt nem érti a hálátlanság,
Emberekre honnan szállott ennyi nyomorúság. - Azért nem fogadják Isten beszédét,
Jóra intő szent Igéjét: Krisztust, üdvösségét. - „Krisztus feltámada” – sokan kiáltjuk,
De a bűnnek undokságát mi meg nem utáljuk. - Tudva, bűnben élünk, semmit nem félünk,
Azért a Krisztus halála nem használ minékünk. - Támadjunk fel testben azért a bűnből,
Melyért mi kirekesztettünk a nagy dicsőségből. - Vegyük nagy jó kedvvel Krisztus jóvoltát,
Atya Isten előtt való kedves áldozatját. - Dicsőség mennyégben az Úr Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek, mindörökké. Ámen.
szöveg: Debrecen, 1560 | dallam: Cantus Catholici, 1651
Meghallgatható a Debreceni Kántus lemezéről
Bűn, váltság, hála. Ezek Heidelbergi Káténk szerint a hitvalló keresztyén élet pillérei. Tettekben megvalósuló hálaadás nélkül a Krisztus halála nem használ minékünk; hálaadó életben teljesedik ki és gyümölcsözik a keresztyénség. (Fekete Cs.) Bővebben
A dallam első sorának végére - Gárdonyi Zoltán javaslata alapján - visszahelyeztük az eredeti forrásban meglévő szinkópás ritmust, ahogyan azt a Kántus magyar reformáció énekeiről készült lemezén is hallhatjuk.