Az ének szövege
- Ne csüggedj el, kicsiny sereg, / Ha rád zúdul vad ellened,
Hogy végképp összetörjön;
Bár elpusztításodra tör, / Gond, kételkedés mit gyötör?
Nem lesz ez így örökkön!
Bízzál: ügyed az Istené, / Népét ő el nem ejtené:
Ő áll majd bosszút érted;
Ő állít Gedeont melléd, / Általa harcodban megvéd,
Szent igéjét és téged. - Él az Úr, áll ígérete: / Ördög s világ minden csele
Megszégyenül mirajtunk!
Vélünk az Úr, mi ővele, / Végtelen az ő ereje:
Győzelmet kell aratnunk.
Krisztusunk, segélj, el ne hagyj, / Pártfogónk végig te maradj:
Oltalmazz neved által,
Hogy mint hű nyájad teneked / Zenghessünk dicséreteket
Víg, boldog hál’adással!
szöveg: J. Fabricius, 1632 | fordítás: Zábrák D., Csomasz Tóth K. | dallam: M. Greiter, Strasbourg, 1525 (36/68. zsoltár)
Mit mondjunk tehát ezekre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? ,,, Ki választana el minket Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver? Amint meg van írva: „Teérted gyilkolnak minket nap mint nap, annyira becsülnek, mint vágójuhokat.” De mindezekben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket. (Rm 8,31,35-36)