Az ének szövege
- Keserves szívvel Magyarországban mondhatjuk magunkról
A nagy siralmat, mit Jeremiás régen írt zsidókról: - Emlékezzél meg, hatalmas Isten, nyomorúságinkról;
Tekints mireánk, állj bosszút immár mi nagy romlásinkról! - Mert örökségünk tőlünk fordula pogány nemzetségre,
Mi lakóhelyünk szálla mirólunk idegen népekre. - Megszomjúhozván a mi vizünket drága pénzen isszuk;
Nagy fáradsággal begyűjtött fánkat immár áron vesszük. - Sírván mondhatjuk, felséges Isten: vétkei atyáknak,
Kik miközülünk régen kimúltak, mireánk szállának. - Te pedig, kegyes, irgalmas Isten, örökké megmaradsz,
Te országodban, birodalmadban örökké megállasz. - Téríts tehozzád, és mi megtérünk, kegyelmes Úr Isten!
Újítsd meg immár mi napjainkat, mint régi időben.
Jeremiás próféta imádságából | JSir 5 | szöveg: Debrecen, 1560 | dallam: Kolozsvár, 1744
Énekelhető a 380. (Szent Ézsaiás…) vagy az 561. dicséret (Szent vagy örökké) dallamára is.
A Jeremiás siralmainak 5. részéből merített ének a Mohács utáni időkben keletkezett, elsőként Huszár Gál 1560-as gyűjteményében találjuk meg. Dallamvonala teljes egészében az 561. (Szent vagy örökké) dicséreté, ritmikája azonban ebben a formában folyamatosabban, összefogottabban énekelhető, ahogyan azt a Református Zenei Fesztivál múzeumlépcsős koncertjein már évekkel ezelőtt kipróbáltuk. Az eddigi énekeskönyv 18 verse most 7 strófára szűkült - remélhetőleg így használatra is alkalmasabbá vált.
A keresztyén egyház nagyheti liturgiájában már a középkor óta fontos szerepet töltenek be a lamentációk. Ezeknek latin szövege nem más, mint Jeremiás siralmainak 5. része, melyet a reformáció egyházaiban kezdettől fogva nemzeti nyelven, a bibliai szöveg szerint recitálva énekelt a lelkész, a maga különleges és hagyományos gregorián dallamára. A reformált egyház kezdeti küzdelmei, létéért vívott harca más országokban is, de különösen nálunk a 16. században egy új költői műfajt alakított ki: az úgynevezett jeremiádokét. Ezek a jeremiádok a fent említett szentírási résznek olykor pontos versbefoglalásai, máskor többé-kevésbé szabad átköltései, végül már a bibliai szövegtől függetlenített vallásos-nemzeti panaszénekek is lehetnek. (Csomasz Tóth K.)