Az ének szövege

1. Én igazságomnak Istene, / Hallgasd meg én kiáltásom!
   Szánj meg, és tekints ínségemre, / Te vígy engemet tágas helyre,
   Midőn itt szorongattatom!
   Ti, nagy urak, meddig gyaláztok / Engemet tisztességemben?
   És hívságban meddig maradtok, / Hazudozásra miért vágytok?
   Mit gyönyörködtök ezekben?
2. De vegyétek jól eszetekbe, / Hogy az Úr Isten engemet
   Bévett kedvébe, kegyelmébe, / Csudamód megmentett engemet,
   És meghallja kérésemet!
   Rettegjetek hát, és lássátok, / Hogy ellene ne vétsetek;
   Magatokat meggondoljátok, / Az ágyasházban ha nyugosztok,
   Hogy lehessen csendességtek!
3. Az igazak áldozatjával / Áldozzatok az Istennek;
   Jó élettel és igazsággal, / És az Istenben bátorsággal
   Bízzatok és örvendjetek!
   De sokan mondják azt minékünk: / Ki vezérel minket jóra?
   Azért téged, Úr Isten, kérünk, / Mutasd kegyes orcádat nékünk,
   Jöjjön el az áldott óra!
4. Mellyel inkább vigasztalsz engem, / És örvendeztetsz szívemben,
   Hogynem kiknek sok mustjuk terem, / Búzájukkal rakva sok verem,
   Mikkel élnek bőségesen.
   Azért élek jó békességben, / Fekszem, aluszom kedvemre,
   Uralkodván lakom földemben / Bátorságos örvendezésben,
   Mert az Úr vigyáz éltemre.

szöveg: C. Marot | fordítás: Szenci Molnár A. | G. Franc, dallam: Genf, 1542

Meghallgatható dallama és orgonafeldolgozásban

A zsoltárok gyakran szólnak a kétféle életútról. Istennel vagy őnélküle? – a bibliai korban és mai világunkban egyaránt aktuális e kérdés. A zsoltáros imádsága mindig ez: én Isten mellé állok, benne reménykedem, reá bízom ügyemet, ő megsegít és ezért  magasztalom nevét. A 4. zsoltár is ezt az utat járja be: járjunk az ő törvényének útján és bizalmunkat belé vetve megtapasztalhatjuk: „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” (Zsolt 4,9) Ismertető

Az ének letöltése