Az ének szövege
- Jézus, te égi, szép, tündöklő fényű név,
Legszentebb énnekem e föld ölén!
Benned van irgalom, erőd magasztalom,
Terólad zeng dalom, ragyogj felém! - Az élet száz veszély, én lelkem, mégse félj,
Míg ő hord karjain, hű Mestered!
Elhagynak emberek, mit árt, ha ő veled,
Töröld le könnyedet: Jézus szeret! - Akaratod nekem mutasd meg szüntelen,
Ne rejtsd el, Mesterem, tetszésedet!
Vezérelj így magad, mutasd meg utadat,
Idegen tájakon jár gyermeked. - Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen
Fényedből fénysugár az életem,
Míg a homályon át a lelkem otthonát,
Világosságodat elérhetem!
szöveg: O. Th. Moe, 1904 | fordítás: Túrmezei E. | dallam: C. V. Sørlie, 1910
Meghallgatható gyülekezeti énekként
Amikor a hívő ember énekel, akkor ugyan énekel az értelemmel is, énekel lélekkel is, de mégis legdöntőbb számára, hogy szívből énekeljen, hogy mintegy a szíve énekeljen. Az ének tehát nem a torkunk munkája, nem a művészetünk fitogtatása, hanem a szívünk Istenhez emelése és a szívünk húrjainak megzendülése… a Szentlélek szellője zendíti azt meg. (Ecsedy Aladár: Énekel a szívem - előszó, 1946) Énekismertető