Az ének szövege
- Megvizsgáltál, Uram, engem, / Ismersz minden helyzetemben,
Útjaimat jól tudod.
A beszéd még nyelvem alatt, / S Te már érted szavaimat;
Tőled hova futhatok? - Körülzártál elöl, hátul, / A kezedet szent áldásul
Tartod fölém, Istenem.
Csodálatos a tudásod, / Oly magasba nem is látok;
Árnyékodban létezem. - Menjek bár az égbe, ott vagy, / Koporsómban is jelen vagy,
Fogod az én kezemet.
Engem sötétség se rejthet, / Mert nincs sötét Teelőtted:
Csontjaimat ismered. - Az időnek ős-mélyében, / Anyám titkos, szent méhében,
Tudtad, miként sarjadok.
Mikor még egy sejt se voltam, / Már könyvedben írva voltam:
Hogy születek, s meghalok. - Nékem ezért olyan drága / Gondolatod summázása,
Bár elmémig föl nem ér.
Veszejtsd el a gonoszt bennem, / Ellenségedet szívemben!
Jobbik részem erre kér. - Mert ellened, aki vétett, / Nemcsak a Te ellenséged,
Ellenem is tör, tudom.
Vizsgáld meg a lelkem, Isten, / S ha ellened bármit tettem,
Indíts el a jó úton.
Zsolt 139 | szöveg: Sumonyi Z. | dallam: Gryllus D.
Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Zsolt 139