
Az ének szövege
- Tudom, az én Megváltóm él, / Hajléka készen vár reám,
Már int felém, és koronát / Ígér a földi harc után.
Bár a világ gúnyol, nevet, / A honvágy tölti lelkemet,
Mert nemsokára hív az Úr: / Jöjj haza, jövel, gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr: / Jer, pihenj, nyugodj keblemen. - Remélek Jézusomban én, / Ő törlé el sok bűnömet;
Ajkáról hívón zeng felém: / „Jer haza, vár rád Mestered!”
Bár a világ gúnyol, nevet, / A honvágy tölti lelkemet,
Mert nemsokára hív az Úr: / Jöjj haza, jövel, gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr: / Jer, pihenj, nyugodj keblemen. - Előttem oly csudálatos, / Hogy értem szállt a földre le;
Miattam annyit szenvedett, / Bűnömért annyit véreze.
Bár a világ gúnyol, nevet, / A honvágy tölti lelkemet,
Mert nemsokára hív az Úr: / Jöjj haza, jövel, gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr: / Jer, pihenj, nyugodj keblemen. - Tudom, hogy közel Mesterem, / Az óra fut, a nap közel;
Elébe állok csakhamar, / Megváltó Jézusom, jövel!
Bár a világ gúnyol, nevet, / A honvágy tölti lelkemet,
Mert nemsokára hív az Úr: / Jöjj haza, jövel, gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr: / Jer, pihenj, nyugodj keblemen.
szöveg: I. D. Sankey | fordítás: Nyáry P., 1901 | dallam: G. C. Stebbins