618. Az én időm, mint a szép nyár

Az én időm, mint a szép nyár, / Menten eljár,
Nem messze tőlem a vég.
Ám a lélek el nem enyész, / Sőt, bére lész
Jó vagy jaj: pokol vagy ég.
Nem szükség hát veszteg ülnöm, / Kell készülnöm:
Égjen jól a szövétnek,
Mert majd amaz öt szüzekkel, / Mint ezekkel,
Vélem is számot vetnek.
Ó, Uram, hová kell lennem, / Ha kell mennem
Veled, bírámmal szemben!
Már ezt is alig állhatom, / Ha forgatom
Ezt előre eszemben.
A kürtzengés máris hallik, / Már hajnallik,
Útban már az angyalok.
Életem csak egytenyérnyi, / S számonkéri
Jézusom, ha meghalok.
Taníts meg, Uram, hogy holtom / S rövid voltom
Soha el ne felejtsem,
És a jövendő életet, / Ítéletet
Szívemből ki ne ejtsem.
Kezem én is feléd nyújtom, / Szabadítóm,
Jézusom, hozzád tartok!
Bízzál, lelkem, nem süllyedsz itt, / Kormány a hit,
Várnak már a révpartok.

szöveg: Szőnyi B., 1762 | dallam: Holéczy S., 1818

Énekelhető a 38. zsoltár (Haragodnak nagy voltában) dallamára is, melyre eredetileg született.