Az ének szövege
- Ó, mely sokan vannak, / Akik háborgatnak
Engemet, én Istenem!
Nagy sok ellenségim / És sok gyűlölőim
Tusakodnak ellenem.
Sokan azt gondolják, / Lelkemről azt mondják:
Elveszett ennek dolga,
Segítsége nincsen, / Mert elhagyta Isten,
Így szólnak bolond módra. - Mert te, én Istenem, / Pajzsom vagy énnekem,
Ki életem megmented,
És nagy tisztességre, / Fejem dicsőségre
Idővel fölemeled.
Tehozzád, Úr Isten, / Kiáltok szüntelen,
És te megvidámítasz;
Meghallgatsz kedvedből, / Sion szent hegyéről
Nagy segedelmet nyújtasz. - Ha ágyamban nyugszom, / Csendesen aluszom,
Nincsen semmi félelmem.
Midőn felserkenek, / Semmit sem kesergek,
Mert te megőrzöl engem.
Csak te vagy az Isten, / Ki minden szükségben
Meg tudsz szabadítani,
Ki a te sereged / Megtartod, szereted,
És meg fogod áldani.
szöveg: C. Marot | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551
Meghallgatható dallama és orgonafeldolgozásban
Dávid zsoltára, pártütő fia, Absolon elől való futása idejéből. Ezt a zsoltárt a reformáció ünnepén, vagy más olyan alkalommal énekelhetjük, amikor eleink szabadságharcaira emlékezünk:
Csak te vagy az lsten,
ki minden szükségben
meg tudsz szabadítani,
ki a te sereged
megtartod, szereted... (3. vers)
(Csomasz Tóth K.)