Az ének szövege
- Győzhetetlen én kőszálom, / Védelmezőm és kővárom,
A keresztfán drága áron / Oltalmamat tőled várom. - Sebeidnek nagy voltáért, / Engedj kedves áldozatért,
Drága szép piros véredért, / Kit kiöntél ez világért. - Reád bíztam én ügyemet, / Én Jézusom, én lelkemet,
Megepedett bús szívemet, / Szegény árva bús fejemet. - Irgalmazz meg én lelkemnek, / Ki vagy ura mennynek, földnek,
Könyörgök csak Felségednek, / Én megváltó Istenemnek. - Mutass, Jézus, kies földet, / Lakásomul adj jó helyet,
Ez életben csendességet, / Jövendőben üdvösséget.
szöveg: már 18. századi kéziratokban | dallam: Bartalus I. lejegyzése, 1883
Erdélyben a múlt század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem nevéhez fűzték és rodostói emigrációjának idejéből tőle, magától származónak tartották ezt a „Rákóczi Ferenc bús éneké”-nek nevezett szép költeményt. Ezt a hagyományt történetileg nem lehet bizonyítani, de az énekben tükröződő kegyesség legalább is közelről rokon a bujdosó fejedelem vallásos prózájában kifejezésre jutó lelkülettel és annak stílusával is. (Csomasz Tóth K.)