Az ének szövege
- Ítélj meg engemet, Úr Isten, / És fogadd fel én ügyemet
E kegyetlen nemzetség ellen! / A hamis embernek kezében
Ne bocsáss, Uram, engemet, / Tartsd meg én fejemet! - Uram, engem miért hagytál el? / Lám, te vagy én erősségem!
Miért járok keserűséggel? / Örömöm miért távozott el?
Miért kerget ellenségem, / És sanyargat engem? - Igazságodat add értenem, / Világosságod küldd alá,
Mely megvilágosítson engem! / Szent hegyedre légyen vezérem;
Bémenésem igazgassa / A te hajlékodba! - Isten oltárához bemégyek, / Az én Uram eleiben,
Aki öröme én szívemnek. / Hegedűvel néked éneklek,
És hálát adok szüntelen / Tenéked, Úr Isten. - Miért vagy szomorú, én lelkem? / Mit kesergesz ily szertelen?
Bízzál az Istenben, mert hiszem, / Hogy őtet én még dicsőítem,
Midőn híven megment engem / Megváltó Istenem.
szöveg: C. Marot | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Lyon, 1547
Meghallgatható dallama, valamint F. Mendelssohn-Bartholdy motettája
A virágvasárnapot megelőző, ötödik böjti vasárnap hagyományos kezdőéneke - introitusa - a "Judica me, Deus" kezdetű 43. zsoltár, mely így, a nagyhét közelében mintha az igazságtalan megítéltetésre előretekintő Megváltó szavai lennének.
"A 43. zsoltár tartalmilag az előzőnek folytatása. ... A genfi ének-verzióban azonban a tartalmilag egybetartozó két zsoltárt elválasztja a versforma és a dallam különbözősége. Emez ugyanis Marot munkája és korábban készült Béza 42. zsoltáránál; Bourgeois-nak tehát mindegyikhez külön melódiát kellett szerkeszteni." (Csomasz T. K.)