Az ének szövege
- Mint a szép híves patakra / A szarvas kívánkozik,
Lelkem úgy óhajt Uramra, / És hozzá fohászkodik,
Tehozzád, én Istenem, / Szomjúhozik én lelkem,
Vajon színed eleibe / Mikor jutok, élő Isten? - Könnyhullatásim énnékem / Kenyerem éjjel-nappal,
Midőn azt kérdik éntőlem: / Hol Istened, kit vártál?
Ezen lelkem kiontom, / És házadat óhajtom,
Hol a hívek seregében / Örvendek szép éneklésben. - Én lelkem, mire csüggedsz el? / Mit kesergesz ennyire?
Bízzál Istenben, nem hágy el, / Kiben örvendek végre,
Midőn hozzám orcáját, / Nyújtja szabadítását;
Ó, én kegyelmes Istenem, / Mely igen kesereg lelkem! - Mert terólad emlékezem / E Jordánnak földjéről,
Szent helyedre igyekezem / Hermon- s Micár-hegy mellől.
Mélység kiált mélységet, / Midőn én fejem felett
A sok sebes víz megindul, / Mint egy erős hab, megzúdul. - Sebessége árvizednek, / És a nagy, zúgó habok
Énrajtam összeütköznek, / Mégis hozzád óhajtok;
Mert úgy megtartasz nappal, / Hogy éjjel vigassággal
Dicséreteket éneklek / Néked, erős őrizőmnek. - Mondván: Isten, én kőszálam, / Mért, hogy így felejtesz el?
Ellenségim vannak rajtam, / Gyászban járok veszéllyel.
Mert az ő hamis nyelvek / Csontjaimban megsértnek,
Mert így bosszantnak ellened: / Lássuk, hol vagyon Istened? - Én lelkem, mire csüggedsz el: / Mit kesergesz ennyire?
Bízzál Istenben, s nem hagy el, / Kiben örvendek végre.
Ki nekem szemlátomást / Nyújt kedves szabadulást,
Nyilván megmutatja nékem, / Hogy csak ő az én Istenem.
szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551
Meghallgatható dallama
Az idegen földön és a templomtól távol élő lélek sóhajt ebben a zsoltárban az élő Isten felé, aki ugyan látszólag elhagyta őt, de valójában mindig vele van, mert „nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel éneke volt velem” – amint a bibliai szöveg olyan szépen mondja. Ez a kép-párhuzam az ének ötödik versében kissé megfakultan van csak jelen.
A zsoltár két részre oszlik; mindegyik részt vigasztaló tartalmú refrénversszak (Én lelkem, mire csüggedsz el?…) zárja le. Ezeknek bibliai szövege lényegileg azonos, az énekeskönyvi egymástól kissé inkább eltérő.
A dallamról még érdemes megjegyezni, hogy világi eredetű; egyes kutatók szerint egy 1505-i feljegyzésből származó népszerű francia dalra vezethető vissza. Más források szerint II. Henrik francia király (†1559) kedvenc vadászdala volt. Ehhez azonban azt is tudnunk kell, hogy ez a király üldözte a protestánsokat, továbbá a világi vadászdal és Béza között természetesen nincs tartalmi kapcsolat. (Csomasz Tóth K.)