
Az ének szövege
- Légy csendes szívvel és békével / Életednek Istenében!
Ő bír örömnek bőségével, / Véle boldogulsz mindenben,
Ő kútfőd és ő fényes napod, / Őtőle jön minden vígságod:
Légy csendes szívvel! - Ő bír vígsággal, kegyelemmel, / Oly szívvel, mely feddhetetlen,
Ahol ő van, nem sért semmivel, / Hordozzon bár mélységekben;
Sok nyavalyádat elfordítja, / A halált is kezében tartja:
Légy csendes szívvel! - Ha egy sem volna e világon, / Kire magad rábízhatnád,
Akkor is állna oldaladon, / És hűségét tapasztalnád.
Ő tudja titkos bánatidat, / Elvenni mikor kell azokat:
Légy csendes szívvel! - Ő hallja lelked óhajtásit, / Mit nem mernél megmondani,
Néki szíved titkos panaszit / Reá bízván megvallani.
Nincs messze ő, sőt itt áll köztünk, / Meghallja s adja, amit kérünk:
Légy csendes szívvel! - A segítség, ha kissé késik, / De ugyan csak eljő végre,
A várakozás rosszulesik, / De majd válik üdvösségre;
Ami lassan jő, bizonyosabb, / Ami késik, kívánatosabb:
Légy csendes szívvel! - Van Isten népének szombatja, / Akkor az Úr megszabadít,
Ínség kötelét elszaggatja, / Teljes szabadságra állít,
S az üdvözültek seregében / Vég nélkül élünk békességben:
Légy csendes szívvel!
Zsolt 37,7 | szöveg: P. Gerhardt, 1667 | fordítás: Új zengedező mennyei kar, 1743 | dallam: J. Hintze, 1670
Meghallgatható
Eddigi formájához képest négy versszakkal rövidebb, de tömörebb formában.a 37. zsoltár 8. versére: Légy csendben, és várj az Úrra! Bővebben
Paul Gerhardt (1607-1676), a legismertebb és legnagyobbnak tartott német evangélikus énekköltő, számos világszerte ismert és sok nyelven énekelt költeményt írt. Ezek között a legnépszerűbbek közé tartozik a 742. dicséret. Az ének alapigéje a 37. zsoltár bibliai 7. verse.
Az ének keletkezésének az a történeti háttere, hogy János Zsigmond brandenburgi választófejedelem, aki 1613-ban a református hitvallást tette magáévá, egy rendeletével megtiltotta a felekezetek papjainak a szószéki hitvitázást. I. Frigyes Vilmos 1640-ben kijelentette, hogy bár tőle távol van, hogy a lutheránusokat elnyomja, vagy templomaikat elvegye, de mindkét féltől megköveteli a türelmességet és az ellenfél szószéki becsmérlésétől való tartózkodást. Ezért a lutheránus meggyőződésű lelkészektől 1662-ben olyan tartalmú kötelezvényt kívánt, hogy igehirdetésükben tartózkodni fognak a kálvini tanokkal való polemizálástól. Ezek tiltakoztak a fejedelmi rendelkezés ellen, és az 1657 óta Berlinben, a Miklós-templomban szolgáló, közszeretetben álló és jeles teológiai képzettségű Gerhardt-ot kérték fel képviseletükre a fejedelemmel szemben. Gerhardt, bár személy szerint nem volt polemizáló természetű, a saját hitvallásához való hűség jegyében vállalta ezt a feladatot, és mivel a fejedelem közvetítő ajánlatát sem fogadta el, hogy t.i. saját személyére nézve csak szóbeli nyilatkozatot tesz az engedelmesség tekintetében, 1666-ban lelkészi állásából felfüggesztették, később megfosztották. (Csomasz Tóth K.)