Digitális Református Énekeskönyv

741. Ki Istenének átad mindent

D_741_731_ki.jpg

Az ének szövege

  1. Ki Istenének átad mindent, Bizalmát csak belé veti,
    Azt csudaképpen őrzi itt lent, Ínség, baj közt is élteti.
    Ki mindent szent kezébe tett, Az nem fövényre épített.
  2. A súlyos gondok mit használnak, A sóhaj, sok jajszó mit ér,
    Ha sebeink még jobban fájnak, S mindennap kínunk visszatér?
    Így terhünk egyre súlyosabb, Ha lelkünk búnak helyet ad.
  3. Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességre lelsz,
    Az Úr rendelte kegyelemben Örök, bölcs célnak megfelelsz.
    Ki elválasztá életünk, Jól tudja, hogy mi kell nekünk.
  4. Zengj hát az Úrnak, s járd az utat, Mit éppen néked Ő adott;
    A mennyből gazdag áldást juttat, S majd Jézus ád szép, új napot.
    Ki Benne bízik és remél, Az mindörökké Véle él.

1Pt 5,7 | szöveg: G. Neumark, 1641 | fordítás: Révészné Váró M. | dallam: G. Neumark, 1657

Az ének eredeti címében 1Pt 5,7-et idézi. Szerzője Georg Neumark (1621-1681) életében sok viszontagságot látott, kivált ifjú korában, a harminc éves háború nyomorúságai között. Mikor 19 éves korában szülei megtakarított pénzecskéjével Königsbergbe igyekezett, hogy ott az egyetemre beiratkozzék, útközben rablók támadták meg és mindenéből kifosztották. Nagy nyomorban élt, míg végre házitanítósághoz jutott. Ekkor 1641-ben írta hálatelt szívvel ezt az énekét, mely minden egyéb irodalmi művét túlélve, mai s kiemelkedő helyet foglal el az egész világ evangéliumi éneklésében. (Csomasz Tóth K.)

Az ének letöltése

Első oldal

Letöltés