Az ének szövege
- Örök Isten, kinek esztendők / Nincsenek létedben,
Jelen vannak múltak, jövendők / Egy tekintésedben;
Minket pedig, mihelyt születünk, / Már a koporsó vár,
A bűn miatt lefoly életünk, / A halál velünk jár. - Ó, mely sokan elaluvának / A múlt esztendőbe’!
Kik nálunknál jobbak valának, / Szálltak temetőbe,
Minket pedig, kegyelmes Atyánk, / Eddig takargattál,
S ez új esztendőt derítvén ránk, / Erre eljuttattál. - Uram, a te Lelked ereje / Vélünk ily jót tégyen,
Hogy jókedvednek esztendeje / Ez az új is légyen;
Atyai karoddal forgassad / A mi dolgainkat,
Dicsőségedre igazgassad / Minden szándékinkat. - Adj minékünk megújult szívet / És új indulatot,
Tehozzád mindenekben hívet / És szent akaratot.
Újítsd meg rajtunk a te képed, / Mely áll szent életben,
Hogy lehessünk választott néped, / Élvén szeretetben. - Ez esztendőt testi jókkal is, / Uram, koronázzad,
A szükséges mulandókkal is / Házunk felruházzad;
Földünket bő gyümölcsözéssel / Munkálkodásunkra
Áldd meg, hogy szükséges terméssel / Szolgáljon javunkra. - Kegyelmed s áldásod újítsad / Te szent Egyházadon:
Közelebbről azt szaporítsad / Itt lévő nyájadon.
Gátold hazánkban áradását / A sok gonoszságnak,
Fordítsd el eshető romlását / Nemzetnek, országnak. - Tekintsd meg a szűkölködőket, / Légy az árvák Atyja,
Vigasztalja a kesergőket / Szád édes szózatja,
Kik betegágyukban szenvednek, / Vidámítsd lelküket;
Ínségükben kik könyörögnek, / Add meg kérésüket! - Végre, midőn mind megavulunk / Az esztendeinkkel,
Egymás után mi is elmúlunk / Emlékezetinkkel:
Uram, sorsunkon könyörülvén, / Vígy a dicsőségbe,
Minden bűnünket eltörölvén, / Újíts meg az égbe’!
szöveg: Keresztesi J., Debrecen, 1806 | dallam: G. Franc, Strasbourg, 1545 (65. zsoltár)