Digitális Református Énekeskönyv

718. Egyedüli reményem, Ó, Isten, csak te vagy

D_718_702_egyedüli.jpg

Az ének szöveg

  1. Egyedüli reményem, Ó, Isten, csak te vagy;
    Jövel és nézz meg engem, Magamra, ó, ne hagyj!
    Ne légy tőlem oly távol, Könyörülj hű szolgádon,
    Úr Isten, el ne hagyj!
  2. Ha a nehéz időkben Elcsügged a szívem,
    Vigasztalást igédben, Uram, te adj nekem!
    Ha kétség közt hányódom És mentségre nincs módom,
    Te tarts meg, Istenem!
  3. A földön ha elvesztem Szerelmem tárgyait,
    Maradjon meg mellettem Szerelmed és a hit;
    Csak azt el ne veszítsem, Mi benned, ó, Úr Isten,
    Remélni megtanít!
  4. Földi jó és szerencse Mulandó, mint magunk,
    De a hit drága kincse Örök és fő javunk;
    Hitünk áll rendületlen, Hogy Isten véd szüntelen:
    Élünk vagy meghalunk.
  5. Uram, a nyomorultat, A gyöngét el ne hagyd,
    Az árvát, elhagyottat Gyámolítsd te magad!
    A szegényt, ki remélve Csak reád néz az égre:
    Úr Isten, el ne hagyd!

szöveg: Fejes I., 1903 | dallam: Kálmán F

Az ének letöltése

Első oldal

Letöltés