Az ének szövege
- Ne bosszankodjál a gonosztévőkre,
Midőn őnékik jól vagyon dolguk!
Ne nézz nagy búsan ő szerencséjükre,
Ha látod: jobban megy nekik dolguk!
Mert mint a szénafű, levágattatnak,
És mint a zöld fű, hamar elhullnak. - Tégy jól, és bízzál erősen Istenben:
Békével élhetsz itt ez országban;
Hűséggel járj el egész életedben,
Örvendj az Úrnak nagy jóvoltában,
És valamit kérsz tőle, mind megnyered,
Mindent megád, amit kíván szíved. - Csak az Istenre támaszd minden dolgod,
És kétség nélkül fordulj őhozzá,
Mert megcselekszi, bizonnyal meglátod:
Ártatlanságod világra hozza,
Hogy igazságod ugyan lássa minden,
Mint fényes nap fénylik délidőben. - Bízzál az Úrban, csendes légy szívedben,
És reménységed vessed őbenne!
Ne haragudjál jó szerencséjükre
Azoknak, akik élnek kedvükre!
Ne gondolj semmit az ő életükkel,
Hogy velük együtt ne essél bűnbe! - Mert a gonoszok mind eltöröltetnek,
De akik a nagy Istenben bíznak,
E földnek azok örökösi lesznek:
A gonosztévők szörnyen elhullnak.
Majdan, ha ő helyüket megtekinted,
Ahol ők laktak, üresen leled. - Élj igazán, légy hű és tökéletes,
És nagy jól lészen tenéked dolgod,
Békességed lészen nagy örvendetes.
A gonoszok mind vallnak csúfságot,
Mert ők szertelen nagy ínségbe esnek,
És teljességgel végül elvesznek. - Mert az Úr oltalma az igazaknak,
Megmenti őket sok ínségükből,
Vélük vagyon, és tőle megtartatnak.
És hogy őhozzá fordulnak szívből,
A gonosztévőktől megszabadítja,
És jelenvoltával vigasztalja.
szöveg: C. Marot | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551
Kiemelt versek: 1–4.
Meghallgatható dallama
Esendő voltunk miatt sért a méltatlanok aránytalan jó dolga. A „miért pont én” mellé felserken a „miért pont ő”? Miért tűri a történelem Ura gátlástalanok szerencséjét, sikerét? Bosszú vágyát szüli a bosszúság, bosszankodás. Elönt a méreg, a sárga irigység, ha csak arra gondolok, mi megy a mostani világban. ... Nem győzöm várni a történelemi igazságtételt, forr bennem a vágy: eltörölni! Én magam szeretném kiirtani mindet. Most! Ne tedd! – int a 37. zsoltár. Ember haragja nem szolgálja Isten igazságát! (Jak 1,20) (Fekete Cs.) Bővebben