Az ének szövege
- Mindenkoron áldom / Az Urat, míg engem éltet,
És az ő szent dicséretét / Szájamban hordozom.
Dicsekedvén áldja / Lelkem jó voltát az Úrnak,
Mit a szegények hallanak, / És örülnek rajta. - Magasztaljuk vígan / Az Úrnak áldott szent nevét,
És véghetetlen kegyelmét / Dicsérjük mindnyájan!
Mert midőn keresém / És kérém az én Uramat,
Meghallá kiáltásomat, / És megtarta engem. - Az Úrra kik néznek, / Tőle megvigasztaltatnak,
Soha orcáik azoknak / Meg nem szégyenülnek.
A szegény kiálta, / És meghallgatá az Isten,
El nem hagyá ínségében, / De megszabadítá. - Az Isten angyali / Hívek körül tábort járnak,
Istenfélőket megtartnak / Mint Isten követi.
Jóvoltát az Úrnak / Kóstoljátok és lássátok,
Mert bizony boldogok azok, / Kik őbenne bíznak. - Féljétek az Urat / Mindnyájan, hívek és szentek,
Mert soha szükségük nem lesz, / Kik félik hatalmát.
Még az oroszlán is / Szükségbe gyakorta esik,
De ki az Istent tiszteli, / Meg nem fogyatkozik. - Én fiaim, gyertek, / Hallgassatok beszédemre:
Megtanítlak szent életre, / Hogy Istent féljétek!
Kicsoda az ember, / Ki hosszú életet kíván,
És minden ő dolgaiban / Jó állapotot kér? - Őrizd meg nyelvedet / A gonosz rágalmazástól,
Óvd ajakid álnokságtól, / Meg ne sértsd más hírét!
Tégy jól, gonoszt gyűlölj, / Békességet kérj és kövess,
És, hogy Istennél légy kedves, / Tisztességnek örülj! - Az Isten szemei / Látják a gonosztévőket,
És az ő rossz emléküket / A földről eltörli.
A jókat nem hagyja; / Kik hozzá tiszta szívükből
Kiáltnak nagy ínségükből: / Mind megszabadítja. - Közel az Úr Isten / A töredelmes szívekhez,
És a megsebzett lelkekhez / Lészen segítséggel.
Az igaznak itten / Ő baja gyakran sokasul,
De nyomorúságaiból / Kimenti az Isten.
szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551
Kiemelt versek: 1–4., 9.