Az ének szövege
- Az Úr Isten az én reménységem, / Erősségem mindenféle ínségben;
Csak tőle várom igaz boldogságom: / S meg is találom. - Benne élek, haláltól nem félek: / Jót reménylek, hogy tőle el nem térek;
El nem enyészem a sírban egészen: / Mennyben lesz részem. - Semmi engem tőle el nem választ, / Jól tudván azt, hogy sok jóval eláraszt;
Erősít engem erőtlenségemben / És szükségemben. - Azért egész életem fogytáig / Csodálom itt szent kezének munkáit,
S intem lelkemet: áldjad Istenedet, / Üdvözítődet. - Oltalmazzad, Uram, Egyházadat, / Szent nyájadat, mely vallja szent Fiadat,
Ki bűneinkért ártatlan bárányként / Szenvedett sok kínt. - Hogy e földön szent gyülekezeted / Dicséretet zengvén, áldja nevedet,
Míg szemtől szemben magasztalunk mennyben / Mind egyetemben.
szöveg: Cythara Sanctorum, 1636 | fordítás: Vietórisz J., 1935 | dallam: Prága, 1567
Meghallgatható gyülekezeti énekként
Ez az ének szinte összeköti énekeskönyvünk anyaszentegyházól és keresztyén reménységről szóló fejezeteit, hiszen hat versszakában mind előbbiről (5-6. v), mind utóbbiról (1-3. v) említést tesz. Ezt igazolja, hogy "tartalmilag részint a 46. zsoltárhoz, részint a Rómabeliekhez írott levél 8. részének utolsó verseihez kapcsolódik." (Csomasz Tóth K.) Bővebb énekismertető