Az ének szövege
- Dicsőség a magas mennyekben / Istennek és itten alant,
A földi alacsony helyekben / Békesség és jóakarat!
Így énekelnek az Istennek / Az égi karok, buzdítván
Az élőket, kik örvendeznek, / Ez éneklést megújítván. - Dicsőség, dicsőség az égben / Istennek, ki úgy szerette
E világot, hogy szegénységben / Szent Fiát eleresztette,
Hogy minket, gyarló halandókat, / Kiket szomorú fogságba’
Tart vala a bűn mint rabokat, / Helyheztessen szabadságba. - Jövel, fogadd el te magadnak / E szívet, és lakozz ebben;
Ez az, amit adhatnak s adnak / Híveid legszívesebben
Azért a csuda szeretetért, / Amelyet hozzánk mutattál,
Midőn a mi már vesztére tért / Lelkünkért alászállottál. - Szülj újjá, értünk ma született / Jézusunk, a te Lelkeddel
Ezen a néked szenteltetett / Ünnepnapon, s kegyelmeddel
Úgy igazgass és bírj bennünket, / Hogy nyomdokid követhessük,
És e mi földi életünket / Mennyeivel cserélhessük.
szöveg: Nagy I., Debrecen, 1806 | dallam: G. Franc, Genf, 1551 (66. zsoltár)