Az ének szövege
- Magasztallak téged, én Istenem, / Ó, én királyom, neved tisztelem!
Mindennap hirdetem dicséreted, / Örökké áldom a te szent neved!
Igen dicséretes és nagy az Isten, / Megfoghatatlan ő dicsőségében.
Nemzetről nemzetre te dolgaidat, / Mindenkor hirdetik nagy hatalmadat. - Éneklem a te dicsőségedet, / A te felséges dicséretedet!
Csudatetteid minden népeknél / Elbeszélem én mindenütt széjjel,
Hogy hatalmadat mindenek hirdessék, / Melyet dolgaidban eszükbe vesznek.
Dicsőségedet én el nem hallgatom, / De mindeneknek jól előszámlálom. - Hogy hirdessék a te jókedvedet, / Minden nép előtt kegyességedet,
Igazságodat ők mind dicsérjék, / És széjjel mindenütt kihirdessék.
Irgalmas az Úr, fölötte kegyelmes, / Megbocsát, és haragra késedelmes,
Igen szelíd, a büntetésre késő, / Minden teremtett rendinek kedvező. - Azért amit csak teremtél, minden / Nagy hatalmadért téged dicsérjen,
De mindennél inkább a szent hívek / A te dicsőségedet dicsérjék!
Hirdessék országod fölséges voltát, / Mindenkor beszéljék nagy hatalmadat,
Hogy az emberek fiai érthessék, / Országodnak nagy dicsőségét nézzék. - Megáll örökké a te országod, / És mindenkor tart uralkodásod.
Az Úr megtartja a gyengülőket, / És felemeli az elesteket.
Mert mindeneknek szemei rád néznek, / Idején eledelt adsz őnekiek,
Midőn felnyitod áldott kezeidet, / Megelégítesz bőven mindeneket. - Az Úr igaz minden útjaiban, / És szentséges minden dolgaiban.
Közel vagyon ő azokhoz nyilván, / Akik hozzá kiáltnak igazán.
És amit az istenfélők kívánnak, / Őnékik nagy bőségben megadatnak;
Nagy kegyelmesen őket meghallgatja, / És üdvösségét nékik megmutatja. - Megtartja, akik szeretik őtet, / De mind elveszti a hitleneket.
Az Úr dicséretét szám hirdesse, / Minden test az ő nevét dicsérje!
szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: P. Davantès, Genf, 1562
Meghallgatható dallama