Digitális Református Énekeskönyv

144. Áldott az Úr, ki kezemet tanítja

zsolt-144.jpg

Az ének szövege

  1. Áldott az Úr, ki kezemet tanítja, / És ujjaimat a hadakozásra,
    Áldott legyen az én jó Istenem, / Aki mindenkor megőriz engem!
    Ő az én kőváram és szabadítóm, / Ő az én pajzsom és én oltalmazóm.
    Tebenned vetem reménységemet, / Mert alám veted az én népemet.
  2. De micsoda az ember életében, / Hogy őreá gondot tartasz ekképpen?
    Micsodák az emberek fiai, / Hogy felséged őket így kedveli?
    Az ember dolgát hogyha megtekinted, / Nyilván hogy őtet semmiségnek véled.
    Az ő napjai hamar elfogynak, / És mint az árnyék, gyorsan elmúlnak.
  3. Hajtsd meg az egeket, és szállj le menten, / Illesd a hegyeket, hogy füstjük menjen!
    Küldjél villámlást, őket verd széjjel, / Mennyütő nyilaiddal széleszd el!
    És segítségül kezed hozzám nyújtsad, / E nagy árvizet rólam elfordítsad,
    És szabadíts meg veszedelmemből, / Őrizz a gonosz idegenektől!
  4. Kiknek szájuk merő hazugságot szól, / Ő hamis kezükkel tesznek gonoszul.
    Uram, néked mondok új éneket, / Megzendítem néked hegedűmet.
    Mert te vagy, Uram, ki minden ínségben / Megoltalmazol bennünket kegyesen,
    Dávidot, szolgádat megtekinted, / Az öldöklő fegyvertől megmented.
  5. Ments meg kezükből ez idegeneknek, / Kik énellenem szörnyen dühösködnek
    – Szájuk beszéde merő hamisság, / Kezüknek dolga hitvány mulatság –,
    Hogy mint a szép plánták, a mi fiaink, / Felnevekedjenek mi szép leányink,
    Kik szépségükben úgy villogjanak, / Mint ékes oszlopi a templomnak!
  6. Hogy a mi tárházink tele légyenek, / Csordáink ezeriglen tenyésszenek,
    Barmunk több légyen sok százezernél, / Mind falun, városon, mezőn széjjel!
    Jól megrakottak légyenek ökreink, / Városinkra ne üssön ellenségink,
    Földünkből senki el ne vitessék, / Utcáinkon panasz ne hallassék!
  7. Boldog nép az, kit így megáld az Isten, / És kinek ily jó szerencsét ad itten!
    Boldog a nép, és nem lesz szüksége, / Amelynek az Úr az ő Istene.

szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Lyon, 1547

Kiemelt versek: 1–2., 7.

Az ének letöltése

Első oldal

Letöltés

Második oldal

Letöltés