Az ének szövege
- Uram, te megvizsgálsz engem, / Megismersz mindent énbennem,
Vagy állok, ülök, vagy megyek, / Mind tudod, amit művelek;
És bármit gondolok szívemben, / Te azt mind jól érted, Istenem. - Vagy járok-kelek, vagy fekszem, / Te mindenütt vagy körülem.
Jól látod minden utamat, / Érted minden dolgaimat;
Egy szó sem jő az én nyelvemre, / Mit előbb ne tudtál volna te. - Körös-körül rajtam minden / Tőled vagyon teremtetvén,
Reám bocsátád kezedet, / Felülmúlja értelmemet.
Bölcsességed meg nem foghatom, / Dolgaidon csak álmélkodom. - Lelked elől hova mennék, / Ahol elrejtve lehetnék?
Előled hova szaladjak? / Égbe menjek? Ott talállak!
Ágyamat ha vetném a sírban, / Ott látnálak téged legottan. - Ha a hajnal szárnyát venném, / És az égre emelkedném,
És elrepülnék nagy messze, / A külső tenger szélire,
Ott is meglelnél, Uram, engem, / Kezedet el nem kerülhetem. - Mondám, hogy tán sötétséggel / Bétakarózhatom éjjel.
Az sem lenne alkalmatos, / Mert még az éj is világos,
Mely körülem annyira fénylik, / Hogy nékem fényes napnak látszik. - Nálad ismeretes voltam / Előbb, hogynem formáltattam,
Még nem voltam, már ismertél, / És napjaimra tekintél,
Mik könyvedben voltak felírva, / Midőn még nem voltak formálva. - Mily drágák a te tanácsid, / Ha megnézem gondolatid,
Számtalan soknak találom, / Ha kimondani akarom;
A homoknál többnek találom, / Mely számtalan a tengerparton. - Vizsgálj meg, és jól próbálj meg, / Szívemet valóban nézd meg,
És lásd meg, hogy milyen vagyok! / Ha gonosz ösvényen járok,
És ha olyannak találsz engem, / Vezess a jó útra, Istenem!
szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551
Meghallgatható dallama
A mindentudó és mindenütt jelenvaló Istenről elmélkedő zsoltár Dávid szerzeménye. Arról beszél, hogy Isten elől nem lehet elrejtőzni. A zsoltár lelki tartalmának összefoglalása és tetőpontja az utolsó versébe foglalt imádság Isten vezetéséért:
Vizsgálj meg, és jól próbálj meg,
Szívemet valóban nézd meg,
És lásd meg, hogy milyen vagyok!
Ha gonosz ösvényen járok,
És ha olyannak találsz engem,
Vezess a jó útra, Istenem!
Az 1806 előtti zsoltárkiadások alkalmi jegyzéke szerint különösen negyedik verse pünkösdi alkalomra megfelelő, azonkívül az egész zsoltár úrvacsorára előkészítő istentiszteletre is alkalmas. (Csomasz Tóth K.)