127. Hogyha ember házat épít

Az ének szövege

1. Hogyha ember házat épít / Isten segedelme nélkül, / Ott a munka hiába kél. / Ha Isten nem őrzi népét, / És a várost meg nem óvja, / Az őrzőknek semmi haszna.
2. Hiába keltek fel reggel, / Nagy későn feküdni menvén, / Alig esztek a kenyérben, / Mit kerestek verejtékkel, / Holott kit az Isten szeret, / Annak könnyen ád eleget.
3. Akinek gyermeki vannak, / Szép ajándékkal láttatik, / Mely az Istentől adatik. / Kedves áldása az Úrnak: / Láthatja ő magzatait, / Önnön méhe gyümölcseit.
4. Ó, mely drága adományok, / Hogy az ily apró gyermekek / Ékesen felnevelkednek, / A fiak pedig olyanok, / Mint nyilak a jó kézívben, / Az erős vitéz kezében.
5. Nyilván boldognak mondatik, / Ki bővölködik azokkal, / Rakva ő tegze nyilakkal. / Szégyen őrajtuk nem esik, / Ha ő kevély ellensége / Hangosan szólal ellene.

szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551

Meghallgatható dallama

Az ének letöltése