Az ének szövege
- Az Izráel ezt nyilván mondhatja: / Hogyha Isten nem lett volna velünk, / Ha ő nem lett volna segítségünk, / Midőn az emberek sokasága / Nagy kegyetlen támada ellenünk,
- Elnyeltek volna ők elevenen, / Úgy reánk gerjedt az ő haragjok. / Minket teljességgel a nagy habok / Elborítottak volna hirtelen, / Ránk omlottak volna nagy patakok.
- A nagy árvíz reánk rohant volna, / Elnyelte volna a mi éltünket. / Dicséret Istennek, hogy ő minket / Az ő foguktól megszabadíta, / Hogy ők meg ne ennének bennünket.
- Miképpen elszalad a madárka / A madarász tőriből, akképpen / Megszabadulánk, a tőrt elszegvén, / Mert életünknek az Úr oltalma, / Ki mennyet, földet teremtett bölcsen.
szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551
Meghallgatható dallama
Isten velünk van a szükségben és gyakran, mikor nem is várjuk, hirtelen szabadítja meg az övéit. (Csomasz Tóth K.) Az 1-3. versekben sikerült a múlt idő régies alakját kiváltva érthetőbbé tenni a szöveget.