Digitális Református Énekeskönyv

113. Az Urat, ti, ő szolgái

zsolt-113.jpg

Az ének szövege

  1. Az Urat, ti, ő szolgái, / Dicsérjétek, mert érdemli, / Áldjátok szent nevét mindnyájan! / Dicsértessék szent felsége, / Most és örökkön örökre / Ő szent neve áldassék tisztán.
  2. Napkelettől enyészetig / Áldassék neve mindvégig, / Mert az Úr Isten a mennyekben / Regnál minden pogányokon, / Nagy dicső hatalma vagyon, / Mely felülhat a szép egeken.
  3. De ki volna hasonlatos / E mi hatalmas Urunkhoz, / Kinél erősebb sehol nincsen? / Aki a mennyből alánéz / Mindenre, ami van és lesz / Itt e földön és fenn az égben.
  4. A szegényt porból felveszi, / És a sárból felemeli, / Állapotát felmagasztalván. / Fölemeli végezetre / A nagy fejedelmek közé / Az ő népe közt igazában.
  5. Az asszony szomorúságát / Ő magtalansága miatt / Nagy vigasságra megfordítja. / Gyermekek anyjává teszi, / Szép fiakkal körülveszi, / Házát gyümölccsel szaporítja.

szöveg: C. Marot | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551

Meghallgatható dallama

Ebben a zsoltárban Isten gondviselése adja az alapot az Ő dicséretéhez, mert bár Ő sokkal nagyobb az egeknél, mégis letekint a Földre és vigyáz az emberiségre. Miután nem kevesek zavarodnak meg a viszontagságoktól, melyek a világban bekövetkeznek, a próféta a hirtelen és nem várt változások alapján arra figyelmeztet minket, hogy kimondottan Isten gondviselésének szenteljünk figyelmet és ne kételkedjünk abban, hogy mindent az Ő akarata és jótetszése kormányoz. (Kálvin J.)

Az ének letöltése

Első oldal

Letöltés