Digitális Református Énekeskönyv

109. Ó, Úr Isten, én dicsőségem

zsolt-109.jpg

Az ének szövege

  1. Ó, Úr Isten, én dicsőségem, / Ne hallgass, ne felejts el engem!
    Mert rágalmaz az istentelen, / Rám tátotta ő száját szörnyen,
    Hazugságot szól ellenem, / Nyelvével sérteget engem.
  2. Ok nélkül rólam gonoszt szólnak, / És nagy ellenségüknek tartnak;
    Azért, hogy én őket szerettem, / Kegyetlenül gyűlölnek engem;
    Én csak Istenhez szüntelen / Fohászkodtam ez ínségben.
  3. Irgalmaddal biztatom lelkem, / Szent nevedért őrizz meg engem,
    Mert szegény szűkölködő vagyok, / Én szívemnek fájdalmi nagyok!
    Ím, el kell múlnom hirtelen, / Mint az árnyék a sötétben.
  4. Ez én nagy keserűségemben / Csúfolnak és gyaláznak szörnyen;
    Fejüket rázzák, midőn látnak, / És engem gúnyolnak, bosszantnak.
    Azért, Úr Isten, segíts meg, / Nagy kegyességedért tarts meg!
  5. Az Úr Istent én az én számmal, / Dicsérem szép énekmondással,
    Magasztalom őtet szüntelen, / Mert ő könyörül a szegényen,
    És azok ellen megtartja, / Akik ítélik halálra.

szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551

Az ének letöltése

Első oldal

Letöltés