Az ének szövege

1. Az Úr énnékem őriző pásztorom, / Azért semmiben meg nem fogyatkozom. / Gyönyörű szép mezőn engemet éltet, / És szép kies folyóvízre legeltet; / Lelkemet megnyugtatja szent nevében, / És vezérl engem igaz ösvényében.
2. Ha a halál árnyékában járnék is, / De nem félnék még ő sötét völgyén is, / Mert mindenütt te jelen vagy énvélem, / Vessződ és botod megvigasztal engem, / És nekem az én ellenségim ellen / Asztalt készítesz, eledelt adsz bőven.
3. Az én fejemet megkened olajjal, / És engemet itatsz teljes pohárral; / Jóvoltod, kegyességed körülvészen / És követ engem egész életemben. / Az Úr énnékem megengedi nyilván, / Hogy mind éltiglen lakjam ő házában.

szöveg: C. Marot | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Strasbourg, 1545

Életünk minden területén és minden időben erőt és vigasztalást nyújt e zsoltár. Énekelhetjük reggel vagy este, asztali áldásként (Asztalt készítesz, eledelt adsz bő­ven), vagy húsvéti időben (A békesség Istene pedig kihozta a halottak közül a juhok nagy pásztorát. Zsid 13,20). Erőt meríthetünk belőle betegség, temetés, gyász alkalmával is, az örök élet reménységében bízva: "Az Úr énnékem megengedi nyilván, Hogy mind éltiglen lakjam ő házában." Végül, de nem utolsósorban úrvacsora előtti vagy azt követő ének is lehet a 23. zsoltár. (Bódiss T.) Bővebben

Az ének letöltése