Digitális Református Énekeskönyv

291. Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat

D_291_hü.jpg

Az ének szövege

  1. Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,
    E földi útvesztőben te mutass jó utat;
    Szent nyomdokodba lépve, a menny felé megyünk,
    Ó, halhatatlan Ige, vezérünk, Mesterünk.
  2. Mert boldog az az ember, ki dicsér tégedet,
    És kóstolgatja mindennap szent beszédedet;
    Hát legeltessed igéddel bolygó nyájadat,
    És terelgessed Lelkeddel juhocskáidat.
  3. Szentlelkedet töltsd ránk ki, mint hajnal harmatát,
    És adj fejünkre tőled nyert ékes koronát,
    Hogy áldozatra felgyúlt, megszentelt életünk
    Oltárodon elégjen, Királyunk, Mesterünk!

szöveg: Alexandriai Kelemen alapján H. M. Macgill, 1876 | fordítás: Csomasz Tóth K. | dallam: King’s Lynn

Meghallgatható gyülekezeti énekként (angolul)

Ennek az éneknek alapszövege Alexandriai Kelemen egyházatya egyik himnusza, mely eredetileg a szerző „Paidagogosz” (magyarul: Nevelő) – című etikai munkája végén található. Kelemen, pogány nevén Titus Flavius Clemens (kb. 170-220), a keleti egyházatyák egyik legkiválóbbja, az alexandriai „katekhetikai iskola” jeles tanítója volt. ... himnuszának ez a részlete Krisztust, a mi pásztorunkat (Ján. 10. r.) helyezi a középpontba. (Csomasz Tóth K.) Bővebb ismertető

Az ének letöltése

Első oldal

Letöltés