Az ének szövege
- Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,
E földi útvesztőben te mutass jó utat;
Szent nyomdokodba lépve, a menny felé megyünk,
Ó, halhatatlan Ige, vezérünk, Mesterünk. - Mert boldog az az ember, ki dicsér tégedet,
És kóstolgatja mindennap szent beszédedet;
Hát legeltessed igéddel bolygó nyájadat,
És terelgessed Lelkeddel juhocskáidat. - Szentlelkedet töltsd ránk ki, mint hajnal harmatát,
És adj fejünkre tőled nyert ékes koronát,
Hogy áldozatra felgyúlt, megszentelt életünk
Oltárodon elégjen, Királyunk, Mesterünk!
szöveg: Alexandriai Kelemen alapján H. M. Macgill, 1876 | fordítás: Csomasz Tóth K. | dallam: King’s Lynn
Meghallgatható gyülekezeti énekként (angolul)
Ennek az éneknek alapszövege Alexandriai Kelemen egyházatya egyik himnusza, mely eredetileg a szerző „Paidagogosz” (magyarul: Nevelő) – című etikai munkája végén található. Kelemen, pogány nevén Titus Flavius Clemens (kb. 170-220), a keleti egyházatyák egyik legkiválóbbja, az alexandriai „katekhetikai iskola” jeles tanítója volt. ... himnuszának ez a részlete Krisztust, a mi pásztorunkat (Ján. 10. r.) helyezi a középpontba. (Csomasz Tóth K.) Bővebb ismertető