Az ének szövege
- Tarts meg engemet, ó, én Istenem,
Mert reménységem vetem csak tebenned!
Azért az Úrnak mondjad ezt, lelkem:
Én Uram vagy te, örvendek tenéked!
E kívül nem kérkedhetem semmivel,
Hogy néked használhatnék jótétemmel. - A szentekkel e földön jól teszek,
És segítek jámbor istenfélőket,
De azoknak lészen nagy sérelmek,
Kik követnek idegen isteneket.
Ő véres áldozatjukat nem nézem,
És nevüket ajakimra sem vészem. - Az Úr Isten az én örökségem,
Mely nekem kiváltképpen részeltetett,
És ő megtartja híven azt nékem.
Az én sorsom a legjobb részre esett;
Hogy az örökség zsinórral osztatott,
Azzal a legszebbik rész nekem jutott. - Dicséreteket mondok az Úrnak,
Ki tanácsával engem jól vezérel;
Még veséim is erre tanítnak,
És az ágyban is megintenek éjjel.
Az Urat szüntelen előttem tartom:
Mert jobbom felől van, nem ingadozom. - Öröme vagyon szívemnek ezen,
Örvendez lelkem, és megnyugszik testem:
Noha a sírban fekvése leszen,
De azt szívemben nyilván én elhiszem:
A koporsóban nem hagyod szentedet,
De rothadás ellen megmented őtet. - Az életre nekem utat mutatsz,
Mely életben van az örök boldogság,
Hol szent színednek gyönyörű voltát
Láttatod, mely nagy öröm és vigasság.
Nagy dicsőséged, jobbod erőssége
Örökké megmarad, soha nincs vége.
szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551
Kiemelt versek: 1., 3., 6
Meghallgatható dallama
Péter apostol az első Pünkösd napján mondott bizonyságtételében ennek a zsoltárnak a bibliai 8-11. verseit idézte az Úr Jézus feltámadásáról szólva. Ebben az értelemben igen helyes lenne, ha olyan gyülekezetekben, ahol még nem ment feledésbe vagy felelevenítésre kerül ez a húsvéti zsoltár, a feltámadás ünnepén újra megzendülne a hívek ajkán, kivált az 5. és a 6. verse, mint ahogy a második zsoltárt eleink karácsonyi énekként tartották számon és sokáig úgy is énekelték. (Csomasz Tóth K.)
"A koporsóban nem hagyod szentedet" - a zsoltár legfontosabb sora az énekeskönyvi ötödik vers közepén, szinte elrejtetten található. Ünnepi kötődése ellenére a zsoltár nem harangzúgásos-orgonazengéses módon, sokkal inkább a hajnali, csendes, „belső szobai” imádság hangján fogalmazza meg a húsvéti evangélium bizonyosságát. (Bódiss T.) Bővebben