Az ének szövege
- Járuljunk mi Istennek ő szent Fiához, / A mi üdvözítő Urunk Jézus Krisztushoz / Mint kegyes és hatalmas szabadítónkhoz, / Testi-lelki nyavalyánkban csak egy vigasztalónkhoz.
- Ó, irgalmas Megváltó Fiú Úr Isten, / Ki országolsz szent Atyáddal földön és mennyen, / Tehozzád esedezünk könyörgésünkben: / Segítségül légy minékünk mostani szükséginkben!
- Sok szükségink jóllehet vannak minékünk, / De most néked kiváltképpen ezen könyörgünk: / Szentlelked erőssége légyen mivelünk, / Hogy az igaz tudományban légyen mi épülésünk!
- Mi elménk sötétségét távoztassad el, / Ajándékozz engedelmes szívvel, lélekkel, / Hogy a te szent igédet vegyük jó kedvvel, / Tanulhassuk és éltünkben kövessük nagy örömmel.
- Öregbítsed, tápláljad bennünk a hitet / És az igaz szeretetet, adj reménységet; / Adj minden jóra való igyekezetet, / Tiszta lelkiismeretet és szentséges életet!
- Szent nevedet engedjed, nyilván vallhassuk, / Az ördögöt s e világot megutálhassuk, / És te szent országodba kívánkozhassunk, / Felségeddel egyetemben örökké vigadhassunk!
- Légyen néked dicséret és nagy tisztesség, / Ki Atyával s Szentlélekkel vagy egy Istenség, / Felséges hatalmasság, örök fényesség. / Téged illet mindörökké véghetetlen dicsőség!
szöveg: Bártfa, 1593 | dallam: Debrecen, 1774
Jézus Krisztushoz, Isten Fiához szóló könyörgés, mely a "főénekek" között kapott helyet. Szövegét 4-5 helyen - mindjárt a kezdősorban is - részben prozódiai, részben nyelvi ok miatt kissé igazítottuk azt remélve, hogy így még szélesebb körben, még gyakrabban énekeljük majd ezt a jellegzetesen reformációkori magyar dicséretet. A befejező dallamsor közepéről eltávolítottuk a fermátát, a kezdősor pedig a dallami és szövegi hangsúly összehangolása érdekében változott.