Az ének szövege

1. A bolond így szól az ő szívében:
   „Nincs Isten”, azért nagy gonoszságban él;
   Utálatos bűnt tesz, de semmit nem fél,
   Ez egész földön, aki jót tegyen,
   Senki nincsen.
2. Az Úr az égből alátekinte
   E földön az emberek fiaira,
   Hogy meglássa, ha kinek esze volna,
   Ha valaki az Istent keresné
   És tisztelné.
3. De azt jól látja dicsőségében,
   Hogy a jó útról eltértek mindenek,
   Mindnyájan fertelmes bűnben hevernek;
   Aki az Istent tisztelné híven,
   Csak egy sincsen.
4. De a hamisak meg nem gondolják,
   Hogy népemet, mint kenyeret, megeszik;
   Meg nem térnek, sőt magukat elhiszik.
   Segítségül az Istent nem hívják,
   Sem imádják.
5. Azért erősen majd megrémülnek,
   Midőn eszükbe veszik, hogy az Isten
   Az ő híveit megtartja kegyesen;
   Mert ő melléáll a jó nemzetnek
   Mint híveknek.
6. De néktek semmi gondotok erre,
   Hanem ti csak csúfoljátok a szegényt,
   Aki tiszta szívből féli az Istent,
   És csak őtet hívja segítségre
   És mentségre.
7. A Sionról vajon ki jövend el,
   Ki a szent Izráelt megszabadítja?
   Ha Isten fogságból népét kihozza,
   Örvend a Jákób és az Izráel
   Teljes szívvel.

szöveg: C. Marot | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: L. Bourgeois, Lyon, 1547

Kiemelt versek: 1–3., 7.

Meghallgatható dallama

Az ének letöltése