Az ének szövege
- Énekeljetek, minden népek, / Új éneket az Úr Istennek!
E földön őnéki minden / Dicséretet énekeljen,
Jóvoltát hirdesse mindennek. - A pogányok közt dicsőségét, / Hirdessétek jótéteményét!
Mert nagy és erős az Isten, / Hát inkább tisztelje minden,
Hogynem mint egyéb isteneket! - A pogányoknak sok istenük / Mind merő bálvány, ha megnézzük.
De Isten mennyet teremte, / Nagy hatalom jár előtte,
Minden dolgai felségesek. - Nagy dicsőségét látja minden / Ő tiszteletes szent helyében.
Jertek tehát, minden népek, / Adjunk hálát az Istennek,
Mert nagy az ő dicsőségében! - Az Úrnak dicsőség adassék, / És az ő neve dicsértessék!
Adjunk őnéki hálákat, / Minden kedves ajándékot
Tornácaiban szent helyének! - Jer, menjünk az Úr eleiben, / És imádjuk szentséges díszben!
Templomában szentségének / Tőle mindenek féljenek
Ez egész föld kerekségében. - Ne rejtsétek a pogányoktól, / Hogy e nagy Úr Isten országol!
E földet megerősíti, / Megrendülni nem engedi,
Népét ítéli igazságból. - Örvendjen az ég hangossággal, / A föld örüljön vigassággal,
A tenger zúgjon, a mező / Zengedezzen és az erdő
Az Úr előtt nagy hál’adással! - Eljő az Isten törvényt tenni, / És mind e földet megítélni,
És igazsággal e földet, / Tisztasággal a népeket
Ítéli: a jókat megmenti.
szöveg: Th. de Bèze | fordítás: Szenci Molnár A. | dallam: P. Davantès, Genf, 1562
Meghallgatható dallama
Az írásmagyarázó tudósok szerint ez a zsoltár eredetileg valamilyen meg nem nevezett, mai ismereteinkkel nem meghatározható alkalomra készült, ezért van benne az „új” jelző, mellyel egyébként még a 33., 40., 98., 144. és 149. zsoltárban is találkozhatunk. A bibliai szöveg második versében ez is benne van: „hirdessétek napról-napra az ő szabadítását.”
A zsoltár Istennek az egész teremtettségre kiterjedő igényéről: uralmáról, igazságáról és hűségéről szól, versenként fokozódó himnikus lendülettel, sőt végső kicsendülésében eszkatologikus hangsúllyal, ami újszövetségi, teljes értelme szerint Krisztus újra-eljövetelét, a görögösen parúziá-nak nevezett második adventet foglalja magában. (Csomasz Tóth K.) Más ismertető