Az ének szövege
- Mindenek meghallják és jól megtanulják,
Kik segedelmüket nem Istentől várják:
Nincsen Isten nélkül segítség és üdvösség. - Ha nem az Úr Isten építi a házat,
Ahány építője, mind hiába fárad.
Nincsen Isten nélkül segítség és üdvösség. - Hogyha a városnak avagy háznak népét
Nem az Isten őrzi, hidd el annak vesztét.
Nincsen Isten nélkül segítség és üdvösség. - Csak hiába lészen reggel felkeléstek
Néktek, kik erősen Istenben nem hisztek:
Nincsen Isten nélkül segítség és üdvösség. - Ekképpen történik mindnyájan tinektek,
Munkával, bánattal kenyeret kik esztek:
Nincsen Isten nélkül segítség és üdvösség. - Nagy könnyen az Isten mindent ád azoknak,
Kik csak benne bíznak s hozzá fohászkodnak:
Nincsen Isten nélkül segítség és üdvösség. - Mint a sebes nyilak az erős kezében,
Erősek a hívek Isten kegyelmében:
Nincsen Isten nélkül segítség és üdvösség. - Boldog, aki lelkét hittel erősíti,
Minden ellenségét bizonnyal meggyőzi:
Nincsen Isten nélkül segítség és üdvösség.
Zsolt 127
szöveg: Debrecen, 1560 | dallam: Kolozsvár, 1744
Meghallgatható: énekel a Zsinat
"Emberé a munka, Istené az áldás." Az ismert mondást a 127. zsoltárra készült dicséret refrénje így írja szívünkbe, szinte már belénk sulykolva: "Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség." Az ének elejéről hiányzik a zsoltár kezdő képe: "Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők", ezért e gondolat egy külön beillesztett - most második - versben kapott hangot. (Vizi I.) Énekismertető