Az ének szövege
- Örül mi szívünk, mikor ezt halljuk: a templomba mégyünk,
Hol Úr Istennek szent igéjét halljuk. - Megállunk hittel, örök Úr Isten, a te templomodban,
És tiszta szívvel dicsérünk mi téged. - Áldd meg, Úr Isten, a te népedet, kik téged szeretnek,
Tartsd meg közöttünk a gyülekezetet. - Légyen békesség, felséges Isten, Anyaszentegyházban,
Oltalmazz minket minden háborúnkban. - Dicséret neked, Atya Úr Isten, a te szent Fiaddal,
És Szentlélekkel, mi vigasztalónkkal!
Zsolt 122
szöveg: Szegedi G., Komjáti, 1574 | dallam: Kolozsvár, 1777
Az istentisztelet elejének Istent megszólító, hozzá fohászkodó gondolatait foglalja versekbe a 122. zsoltár, mely e zsoltárdicséret alapja. Az 1574 óta minden énekeskönyvünkben szereplő ének ma alig ismert Magyarországon, annál inkább Erdélyben, ahol a régebbi, jobban énekelhető dallamváltozatot ismerik. Ezt vettük figyelembe a mostani változtatásoknál. Énekismertető
Szegedi Gergely, a hazai reformáció első nemzedékének egyik kiemelkedő személyisége és énekköltője, egy ideig Méliusz Péter munkatársa volt a debreceni lelkészi szolgálatban, majd Egerbe távozott és ott is halt meg. Ő rendezte sajtó alá 1569-ben, talán közvetlenül halála előtt, a róla elnevezett debreceni énekeskönyvet. Abban tizennégy éneke van benne; ez az egy azonban csak 1574-ben, Huszár Gál énekeskönyvében került kinyomtatásra. (Csomasz Tóth K.)