Az ének szövege
- Jer, örvendezzünk az Úr Istennek,
És énekeljünk az Ő szent nevének,
Üdvösségünknek egy reményének,
Mi oltalmunknak, kegyes éltetőnknek. - Siessünk hozzá dicséretünkkel,
Hálaadással és könyörgésünkkel,
Éneklésünknek szép zengésével,
Szent angyaloknak nagy-sok seregével. - Mert az Úr Isten mi nagy Istenünk,
És nagy Királyunk, erős Fejedelmünk,
Minden istenek fölött mivelünk,
Biztos oltalmunk és mi segedelmünk. - Csak ő egyedül bír mindeneket,
A mélységeket és a nagy hegyeket,
Minden hatalmas erősségeket,
Az ördögöket és az embereket. - Ő teremtette a széles tengert,
A benne való nagy szép szigeteket:
Csak ő formálta a szárazföldet,
És azon való drága szépségeket. - Jer, hajtsunk fejet, térdet nékie,
És boruljunk le arccal őelőtte;
Az Úr Istennek nagy tisztessége,
Forogjon szánkban ő szép dicsérete. - Mert csak ő a mi kegyes Teremtőnk,
Minden dolgunkban bizton gondviselőnk,
Nékünk, népének, ő védelmezőnk,
Mint juhainak csak ő megőrizőnk. - Az Ő szózatját mihelyt halljátok,
Ti szíveteket nékie adjátok:
Úgy hallgassátok és fogadjátok,
Hogy kísértésbe soha ne jussatok. - Mert jól tudjátok régen mint jártak,
Akik ellene igen rugódoztak;
Az ígért földre be nem juthattak:
Mert szót fogadni néki nem akartak. - Dicséret néked, Atya Úr Isten:
Légyen dicsőség néked, Fiú Isten:
Tisztesség néked, Szentlélek Isten;
Három személyben egy örök Úr Isten!
Zsolt 95
szöveg: Komjáti, 1574 | dallam: Debrecen, 1560
Meghallgatható gyülekezeti énekként
A 95. zsoltár ünnepre, Isten dicséretére hív, ezért invitatorium-zsoltárnak is nevezik. E dallam és szöveg Huszár Gál 1574-es énekeskönyvében szerepel először e megjegyzéssel: „E psalmust mi ekképpen csináltuk ritmussal való énekben, akik csak magyar módra való versekkel akarják énekelni.”