Az ének szövege
- Irgalmazz, Úr Isten, immáron énnékem!
Irgalmazz, Úr Isten, immáron énnékem,
Mert tebenned bízik, Uram, az én lelkem,
És tebenned nyugszik, Uram, az én szívem. - Szárnyad alá vetem az én reménységim,
Míg elmúlnak tőlem az én ellenségim,
És míg eltávoznak tőlem én bűneim:
Csak tebenned lesznek, Uram, én örömim. - Tehozzád kiáltok, hatalmas Úr Isten,
Mert nincsen énvélem ki már jót tehessen,
Én ellenségimtől engem megmenthessen,
És én dolgaimban ki jóra vihessen. - Velem, én szent Atyám, nagy-sok jókat tettél,
Mert énnékem mennyből őrizőt küldöttél,
Én ellenségimtől engem megmentettél,
És az én szívemben örömöt szerzettél. - Azért téged, Uram, én felmagasztallak,
Te dicsőségedben hatalmasnak mondlak,
Mind e világ előtt irgalmasnak vallak;
És jóakarómnak én tégedet hívlak. - Kész már az én szívem néked énekelni,
Kész most jóvoltodért nagy hálákat adni,
És mindenek előtt téged megvallani,
A te szent nevedet örökké dicsérni. - Kelj fel azért mostan, én nagy dicsőségem,
Légy mindenben nékem kedves segítségem,
Erőtlenségemben légy én erősségem,
És veszedelmemben légy oltalmam nékem. - Én felmagasztalom irgalmasságodat,
Mindenkoron vallom te igazságodat,
Mind ez egész földön hatalmasságodat:
Mindenkor hirdetem a te jóvoltodat.
Zsolt 57
szöveg: István deák, Debrecen, 1560 | dallam: Kolozsvár, 1744 (Irgalmazz, Úr Isten)
Ennek az 57. zsoltárból készült éneknek versfői egy bizonyos István deák nevét örökítik meg, akiről semmit sem tudunk, tehát azt sem, hogy egy 16. századi „Epitaphium Stephani Litterati” (Sírvers István deák halálára) – című sírfelirat róla szól-e vagy más hasonló nevű személyről. Annál többet mond maga az ének, melyet lelkes, bensőséges hangja, simán gördülő verselése, ma is friss nyelvezete a legszebb magyar dicséretek sorába emelnek. Értékét nagyon sok gyülekezet felismerte, és ez az 1566-tól 1806-ig minden énekeskönyvünkben benne volt szép dicséret 1949 óta új életre kelt a hívek ajkán.
Ebben nem kis része van szép, meleg, felfelé szárnyaló, majd újra lehajló ívelésű dallamának is. Ez a dallam számos változatban ismeretes nemcsak a különböző felekezetű régi és újabb egyházi énekeskönyvek anyagában, hanem a magyar népzenében is. A régi nótajelzések arra engednek következtetni, hogy a 16. században különböző bibliai vagy görög hitregei és történeti históriás énekeket (József, Jason, Cyrus, stb.) szólaltattak meg ennek a dallamtípusnak többé-kevésbé eltérő, ill. hasonló változataira. (Csomasz Tóth K.)