Az ének szövege
- Ne zúgolódj, ha látod a hitetlent, / Ne kövessed, mit a hamis ember tett, / Csalárdkodott, az Istentől messze ment, / Te csak bízzál, és várjad az Úr Istent.
- Igen hamar mert mindazok elvesznek, / Kik a földön hamisan cselekszenek, / Mint a széna a mezőn, elszáradnak, / Ahogyan a falevelek, elhullnak.
- Gyönyörködjél te csak az egy Istenben, / És megadja kívánságát szívednek, / Benne bízzál, tartsad gondviselődnek, / Így ő lesz majd pártolója ügyednek.
- Az igazakat az Isten szereti, / Ezért őket soha el nem felejti, / Hanem őket mindörökké megőrzi, / A hitetleneket pedig elveszti.
- Ó, keresztyén, te az Úr Istent várjad, / Lábadat az ő útjain megtartsad, / Hogy Istennek segítségét meglássad, / És magadat ő kezébe ajánljad.
- A gonoszokat az Isten megrontja, / Az igazakat pedig ő megtartja, / Nyomorúságából megszabadítja, / Minden jóval őket örökké áldja.
Zsolt 37
szöveg: Sztárai M., Komjáti, 1574 | dallam: Debrecen, 1774 (Drága dolog az Úr Istent dicsérni)
"Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz. Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! " A 37. bibliai zsoltár versbe foglalt formája a reformáció korából.